Januárban  még 162, májusban már csak 18, de a valóságban       5 milliárd Ft Uniós forrás jutott Püspökladánynak...

2016. januárban jeleztük, hogy az EU forrásokat összesítő kormányportál adataiban feltűnő hibák  is tapasztalhatóak. (Lásd az oldalon: lent)

Más városok Uniós támogatásaival csak úgy hasonlíthatók össze városunk adatai, ha a téves, vagy hiányzó helységjelölésű KÖZOP, TIOP pályázatokat elkülönítetten szemléljük.

A 7 éves ciklusban 4 996 321 992 Ft ÁROP, ÉÁOP, KEOP, GOP, TÁMOP pályázati forrást nyert Püspökladány önkormányzata, a vállalkozók és a civil szervezetek együttesen. (321 ezer Ft/fő, vagy évente 713,7 millió Ft)

2016. 05. 12-én megjelent egy újabb összefoglalás:

atlatszo.hu/2016/05/12/tovabbfejlesztettuk-az-eu-tamogatas-terkepet-es-nem-lennenk-most-a-fuggetlen-polgarmesterek-helyeben/

A feltűnést keltő táblázatban Püspökladány a 7. a "legjobban támogatott" települések között. A szerző megjegyzi, hogy a vasútberuházás miatt szerepelhet városunk a legjobb tízben. (Martonvásár is)

A részletesebb grafikák tanulmányzása során újabb  meglepő - és helyreigazítást is igénylő - adatok olvashatók.

1. Püspökladány népessége 2014-ben  14 605 fő  (Hivatalosan eddig nem közölt)

2. Átlagos uniós támogatás 18 605 millió Ft/év!

3. Közlekedés, úthálózat:   18 081 millió Ft/év!

4. Püspökladány - Budapest kivételével - minden településnél több közlekedésfejlesztési forrást kapott évente!

5. Az összes támogatás 97,19 %-a közlekedési beruházás!

6. A teljes összeget 2011-ben fordították Püspökladány útberuházásaira...

A táblázatokból, grafikonokból nem állapítható meg, hogy  hol keletkezett a hibás adat. (Például Karcag összesen 1,5 milliárdot, vagy Csorna 2,9 milliárd Ft-ot kapott, pedig utóbbinál az M85-M86 elkerülő szakasza 33 milliárd Ft-os beruházás volt!)

Az már januárban is érzékelhető volt, hogy az adatközlő egyéni módon értelmezte a telephelyek fogalmát: volt beruházás, ahol nem jelölt meg konkrét telephelyet, de volt, ahol az összes beruházási összeget egy telephelyhez (településhez) rendelte hozzá.

Ezért kerülhetett "élre" Püspökladány és Martonvásár, pedig a nemzeti beruházások (KÖZOP, TIOP)  költségeit arányosítani kell... (2000. évi C. Számviteli törvény elveinek alkalmazása) A vasútberuházás a Nemzeti Vagyon értékét növeli,  nem csak az érintett településeknek hasznos.

Ha a közölt 18, 6 milliárd Ft értékű kivitelezést végző vállalkozások Püspökladányban fizették volna meg az iparűzési adót (Lásd az oldalon: lent), akkor a 2011. év iparűzési adóbevétele 270 millió Ft-tal több lett volna!  A valóságban a vasútberuházás 2013 és 2015 között történt és ebből 146 millió Ft iparűzési adó beérkezett Püspökladány Önkormányzatához 2014-ben. Ez mintegy 9,6 milliárd Ft adója. További 9 milliárd Ft adóhányada  nem egyértelműen követhető.

Még elgondolkodtatóbb helyzet, ha valós lenne az az állítás, hogy évente 18 milliárd Ft útberuházás történt volna...

A feltételezhetően hibás adatközlésből  ilyen következtetések is levonhatók. 

Az atlatszo.hu szerkesztőségének jelezzük az észrevételeket.

A helyesbítés érdekében az Önkormányzatnak kellene hivatalos lépést tenni.

Addig is a Ladányiak türelmét kérjük!

Püspökladány Város 2016. évi költségvetéséről…

Egyesületünk áttekintette a Város idei költségvetését, amelyet február  25-én fogadott el a Képviselő Testület. Egyesületi tagjaink közül öten vettek részt érdeklődő városi polgárként ezen a Testületi Ülésen, meghallgatva az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket és észrevételeket.  Sajnos egyesületi tagjainkon kívül más érdeklődőt nem láttunk sem a lakosok, sem a pártok részéről, pedig talán a legfontosabb esemény a városban a költségvetés tárgyalása, annak elfogadása, hiszen a város élete ettől függ leginkább. (A testületi ülésről TV felvétel készült, azonban gondosan ügyeltek arra, hogy a teremben jelenlévő érdeklődők arcát a nézők még egy pillanatig se láthassák a ladányi TV-ben, legfeljebb csak a lakossági hozzászólás rövid idejére! Pedig ennyi figyelmesség vagy netán tisztelet kijárna azoknak, akik önként, önzetlenül odafigyelnek erre a fontos eseményre.)

A 2016. évi költségvetési rendeletről szóló előterjesztés és annak elfogadása formálisan zajlott le, ezt a Ladány TV-ben is láthatták azok, akik odahaza követték az eseményeket.  Egyesületünk képviselője Kincses László és a „jobbikos” képviselők vetettek fel lényegesebb költségvetést érintő kérdéseket, de ezek szinte érdemleges válasz nélkül maradtak. A szavazás előtt volt a közmeghallgatás, ahol a jelen lévő érdeklődők tehettek fel kérdéseket a rendelkezésükre bocsájtott három percben! Molnár József Püspökladány Jövőjéért Egyesület részéről tett fel két kérdést.  Ennek lényege az volt, hogy a város korábbi években felhalmozott tartozásait az állam átvállalta, így a város pénzügyi kondíciójának javulnia kellett. Ennek ellenére mégis nagyon szűkös lett a költségvetés és szigorú gazdálkodást hangsúlyozott a Polgármester Asszony és a könyvvizsgáló is. Mi lehet annak az oka, hogy nincs működési tartalékalap képezve (!), hogyan,  miből fogja a város finanszírozni a nem várt vagy többlet kiadásokat? (Az Államháztartásról szóló törvény szerint tartalék képzése kötelező! )

A másik kérdése az iskolák üzemeltetésével kapcsolatos volt, mely szerint történt-e valamilyen elemzés, gazdasági számítás arra vonatkozóan, hogy a városnak melyik a gazdaságosabb: a KLIK által vagy a Város saját hatáskörében történő üzemeltetés.

A Polgármester Asszony udvariasan válaszolta meg a két kérdést, mely szerint alapos elemzéssel, számítással és némi jóindulatú szubjektivitással döntöttek azon működtetési forma mellett, hogy nem adják át üzemeltetésre az intézményeket a KLIK részére. Ha átadták volna, úgy hozzájárulást, adót kellett volna fizetni az állam felé.

Ez véleményünk szerint csupán egy anekdotikus válasz, ugyanis arra lettünk volna kíváncsiak, hogyan állíthatók szembe a fizetendő terhek egyik vagy másik verzió esetén. Erre számszerű választ nem kaphattunk. Az viszont mégis megnyugtató volt a Polgármester Asszony válaszában, hogy alapos gazdasági elemzést végeztek. Reméljük, hogy létezik is ez az elemzés és helyes is, hiszen a működési kiadások a költségvetésben igen aggasztóak.

A működési tartalékalap hiányára adott válasz sem teljesen kielégítő, illetve nem a kérdésre irányul, hiszen arra hivatkozott a Polgármester Asszony, hogy pld. „minden költségvetési év így kezdődik el és év közben pedig majd kialakul….az épületeknek van biztosítása…stb.”

Véleményünk szerint nem a véletlenektől kell a város gazdálkodását függővé tenni, főleg nem az idei évi aggályos költségvetését, hiszen fennáll az újabb eladósodás veszélye, amely a város többéves lemaradását okozhatja, miközben a térségben több hasonló adottságú és nagyságú város fejlődése töretlen. Kezdődik az M35-ös autópálya építése Berettyóújfalu felé, ipari parkok létesülnek, cégek települnek le, javul a foglalkoztatottság a közeli térségekben, miközben Városunk fejlődése ezen a téren alig érzékelhető vagy megállt, hiszen a foglalkoztatást javító pályázatokhoz szükséges önerő sem áll rendelkezésre! Óhatatlanul is felvetődik a kérdés, hogy hiába vállalta át a milliárdos nagyságú tartozást az állam? Hiába bocsájtott ki a város milliárdos nagyságú kötvényt?  Hol jelentkezik ennek jótékony hatása? Sajnos nem látható, nem érzékelhető! Jó lenne erre számokkal alátámasztott választ adnia az illetékeseknek a Város lakói részére!

DE miért is tartjuk aggályosnak az idei évi költségvetést? Erre a költségvetés alábbi számadatai adnak magyarázatot:

A 2016. évi költségvetésben a Központi költségvetésből kapott támogatások a tavalyi 1 186 MFt-ról, 1 041 MFt-ra csökkennek. Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek 511 MFt-ról 13 MFt-ra csökkennek! A 2015 évi 912 MFt-os fejlesztési célú kiadás 2016 évben 213 MFt-ra csökken! Ez mutatja, hogy a fejlesztések, beruházások hogyan alakulnak ebben az évben. Foglalkoztatást, munkahelyet teremtő beruházások nem fognak indulni, így a népesség fogyás és a munkanélküliség növekedése nem állítható meg, a negatív folyamatok éreztetni fogják hatásukat. Sajnos azt is tudomásul kell venni, hogy 2018 után egyre kevesebb forrás fog jutni az uniós pályázatokból is.

Véleményünk szerint a város 2016. évi szoros költségvetésében a legnagyobb hiba az, hogy a működési kiadások indokolatlanul nagyok! Az intézmények, illetve az Önkormányzat tulajdonában álló cégek gazdálkodása - fentiek ellenére - pazarló. Nem követelmény az, hogy ezen intézmények gazdálkodása átlátható legyen, a beszámolóik megfeleljenek legalább a minimális formai és tartalmi követelményeknek, rendszeres kontrolling beszámolók álljanak a képviselők rendelkezésre. Ennek következtében a képviselők nem kapnak olyan kimutatásokat, amely alapján felelősen állást tudnának foglalni a cégek gazdálkodásával kapcsolatosan. A START munkaprogram teljes vertikuma szinte átláthatatlan, nem derül ki, hogy egy gazdálkodási tevékenységnek mennyi a ráfordítása és mennyi az árbevétele, nincs szabályozva vagy nem átlátható a termelési folyamat, sőt aggályok fogalmazódhatnak meg az élelmezés egészségügyi előírások betartásával is!

Az intézmények kihasználását sürgősen meg kellene vizsgálni, hiszen a gyermeklétszám az iskolai, illetve óvodai működés racionalizálására késztet! Ez ma már parancsoló követelmény! Az Önkormányzatnak az indokolatlanul magas intézményi működési ráfordítását csökkentenie kellene és a munkahely teremtő pályázatokat kellene előnybe helyezni. Erre a célra kellene saját önerőhöz szükséges forrást biztosítania! Elérkezett az idő, hogy foglalkozzanak ezzel a témával, hiszen a város önkormányzata nem csak az intézményeiért felelős, hanem a város összes lakosáért is!!

A 2016. évi költségvetés készítésekor már előzetesen valamennyi költségnemet át kellett volna  tanulmányozni abból a célból, hogy a kiadási oldalon nem terveztek-e olyan költségeket, amelyek nem indokoltak, nem odavalóak valamilyen korábbi pld. törvényi változás miatt, hiszen a Polgármester Asszony szoros és takarékos költségvetési rendeletet terjesztett elő. Úgy tűnik, hogy a takarékosságra szóló felhívások csak jól hangzó kijelentések!

A működési kiadások felülvizsgálata valóban megtörténhetett?

Néhány példa, amely ezt megkérdőjelezi:

Az Önkormányzat saját 29/2000. (XII.22.) rendelete szerint a mezőőri szolgálat fenntartásáról  rendelkezik. Az Önkormányzat rendelete szerint állami támogatásból, illetve a földhasználó által fizetett díjból kell fenntartani a mezőőri szolgáltatást. Ennek ellenére a város pénzéből 4,76 MFt támogatással finanszírozzák, az állami támogatáson túl. Ellentmondásban van az Önkormányzat a saját rendeletével!

A költségvetés takarékos tervezését kérdőjelezi meg, hogy az Önkormányzat tulajdonát képező 65 hektár földterület művelési költségeit az előző évvel azonosnak állították be, pedig 2015-ben 75 hektárt kellett megművelni és a költségekbe a 2014. évi őszi szántást is beleszámították. Mintegy 3 millió Ft-tal kevesebb kiadással kellett volna tervezni!

A költségvetés tervezésekor a Bentlakásos Otthon működtetésére nem terveztek kiadást, pedig állítólag az év első felében át fogják adni. Fontos lenne tudni mi lehet ennek az oka?

Nem derült ki a költségvetés tárgyalása során az sem, hogy hová lett a 2014. évben befolyt iparűzési adó 146 millió Ft-os többletbevétele? (Visszatervezték? Mire?)

Emiatt növekedett meg 2015-re Püspökladány adóereje, most ezért csökkent a központi támogatás!

Az érdeklődők nem sok információt tudhattak meg a költségvetésről, mivel a Polgármester Asszony szóbeli előterjesztésben szinte egyetlen szám sem hangzott el, pedig erről kellett szavazni a Képviselőknek.  A szavazás eredménye: 8 fideszes igennel szavazott, a három jobbikos képviselő és egyesületünk képviselője nemmel szavazott. A szavazás érdekessége volt, hogy egy fideszes képviselő, Petőné Papp Margit Tanácsnok Asszony a szavazás előtt EGY perccel érkezett meg a testületi ülésre, majd azonnal leadta szavazatát. Nyilván nem lehetett teljesen tisztában azzal, hogy érkezése előtt mi hangzott el ezen napirendi pont tárgyalásán.

Összefoglalás:

A 2016. évi költségvetés indokolatlanul magas működési kiadást tervez, valamint kockázatos a működési tartalék hiánya. Nem látható, hogy a takarékos és szigorú költségvetést hogyan is akarják megvalósítani. (Pld. intézmények racionalizálása…??) Legnagyobb aggályunk azonban az, hogy a városunk lemaradása a környező városokhoz képest is tovább fog nőni és az újabb eladósodás szinte megállíthatatlan lesz!  Ennek következménye az lehet, hogy nem lesz a városunknak forrása munkahely teremtési programokhoz, a megtartó képesség hiányában a Város lakossága tovább fog csökkenni.

Egyesületünk folyamatosan figyelemmel kíséri a Városunk működését és ahol tehetjük a közjó érdekében kifejtjük álláspontunkat. Tesszük mindezt jobbító szándékkal a Városunkért, Önökért!

A Polgári bál utóélete

A Ladányi embereknek joguk van tudni városunk közéletének történéseiről, különösen, ha közcélú létesítmény a helyszíne.

A városvezető Facebook oldalát az Önkormányzat honlapján lehet hivatalosan elérni, ezért önkormányzati képviselőnk a Facebook-on megismételte a testületi ülésen elhangzott kérdéseket:

A 2015. 02. 25-i Képviselő-testületi ülés 1. napirendjénél a képviselők több kérdést tettek fel a Polgári bállal és az átadott díjjal kapcsolatban. Ön nem válaszolta meg miért maradt ki a bál és a díjátadás a jelentéséből. A LadányTV-ben több mint egy órán keresztül taglalták ezt az eseményt, de a Ladányi Hírek már nem tudósított róla.
A fontos kérdések most mindenki számára olvashatóak, amelyekre az internet korában a - hivatalossá tett - közösségi oldalán tud leggyorsabban válaszolni:
2015-ben Ön kapta a díjat, akkor a Ladányi Hírek 4 oldalon lelkendezett. Így devalválódik a polgári értékrend Püspökladányban?
Az Őrdaru Egyesület helyett miért a Városüzemeltető Kft. volt a rendező?
Ki fizette a Sportcsarnok bérleti díját, ahol 3 napon keresztül nem lehetett sporteseményeket, edzéseket tartani?
Ki fizette a féloldalas Polgári Bál hirdetést a Ladányi Hírekben?
Miért nem a GESZ végezte a vendéglátást, miért egy nagyon drága szolgáltatótól rendelték meg?
A polgári értékrendbe hogyan fér bele a díjazott munkássága?

Az egyenes válaszok elkerülése újabb fontos kérdéseket vet fel:
Tagja-e Ön a bált szervező Őrdaru - polgári kör - Egyesületnek?
Hogyan minősíti a báli jegyeket árusító alpolgármester tevékenységét?
Milyen forrásból fizették a belépőjegy áránál drágább vendéglátást?

A feltett kérdésekre  nem érkezett válasz.

Egyesületünk állásfoglalása a Polgári díjról

Kiosztották a Polgári Díjat városunkban, amelyet Kiss Zsigmond önkormányzati képviselő vehetett át az Őrdaru Polgári Egyesület által szervezett  polgári bálon.  A vegyes érzelmeket kiváltó hír után indulatos véleményektől lett hangos a város.

Az ATV Híradójában is láthattunk a díj átadásáról készült felvételt, illetve a megbotránkoztató feldícsérést a kitüntetett élőéletéről, ezért sokan gondolják városunkban, sőt azon túl is, hogy a díjat átvevő személye ilyen kitüntetés viselésére méltatlan.

Egyesületünk nem kívánja bemutatni a kitüntetettet, a korábbi  alpolgármestert, mivel sokan jól ismerik a városban, akinek megbotránkoztató viselkedése a helyi polgárok felháborodása után a közmédia figyelmét is többször felkeltette, inkább az átadott  „Polgári Díj” értékéről essék szó.

Az adományozó Őrdaru Egyesület nem reprezentálhatja Püspökladány lakosságának véleményét, értékelését!

Egyesületünk álláspontja szerint a „polgári értéket” szimbolizáló díjnak mindenhol komoly erkölcsi értéke, üzenete van, amely értéket nem sajátíthat ki egyetlen klub, egyesület, párt sem! Ilyen díj kiosztásáról  az Önkormányzatunknak illene dönteni. Jelen esetben azonban nem ez történt, a díj értékét ezért ennek megfelelően kezeljük.

Megítélésünk szerint az Őrdaru Polgári Egyesület által kreált díjjal és a díjazottal kapcsolatos döntés Püspökladány polgárainak értékítéletét  nem fejezi ki, sőt - megítélésünk szerint - azzal ellentétes.

Sajnálatos, hogy a díjazott közmédiában is bemutatott szereplésével újra nevetség tárgyává vált Püspökladány város. A díj így nem csak a díjazottat, hanem sajnálatos módon az adományozót is minősíti.

A 2007-2013 közötti Uniós támogatások - a valóságban...

A minisztériumi összesítés egyik legfeltűnőbb listája a 10 legnagyobb támogatott beruházásé:

emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?i_5=220&checked_array=220&view=list&id=12&menu=+103&ttipus=&tkod=&op_nev=&op_nev_teljes=&id_paly_altip=&kedv=

Közülük a 2. épült meg és a 3. kezdődött el az Észak-alföldi régióban. A NIF Zrt. adatközlése ellentmondásos, mert a vasútberuházást Hajdú-Biharhoz, Püspökladányhoz rendelték, de az M4 autópálya Tisza-híd szakaszának beruházásánál nincs megadva helység!

(Az M0 útgyűrű Északi Duna híd projektnél és az Elővárosi személyszállítás 42 db motorvonat beszerzésénél sem adtak meg helységet.)

A következetes eljárás az lenne, hogy minden országos projekt beruházási összege, - amely több települést, térséget, régiót érint - nem köthető egy helységhez! 

Súlyosbításként az M4 autópálya építését leállították, mert - a kormány szerint - az "EU sohasem támogatta"...                   

Nyomatékosan fel kell tenni a kérdést: ha az EU nem támogatta (volna), akkor miért szerepeltetik a 10 legnagyobb támogatott projekt között az összesítésben?

Ha mégis jogszerű a nyilvántartása, akkor az M4 autópálya beruhás leállításáig kifizetett mintegy 70 milliárd Ft is J-N-Szolnok megye forrásait növeli: 415,5+70 = 485,5 milliárd Ft az összes támogatása.

2007-2013 Uniós projektek Püspökladányban...

Más városok Uniós támogatásaival csak úgy hasonlíthatók össze városunk adatai, ha a téves helységjelölésű KÖZOP, TIOP pályázatokat elkülönítve szemléljük.

A 7 éves ciklusban 4 996 321 992 Ft ÁROP, ÉÁOP, KEOP, GOP, TÁMOP pályázati forrást nyert városunk önkormányzata, a vállalkozók és a civil szervezetek együttesen. (321 ezer Ft/fő, vagy évente 713,7 millió Ft)

Az Észak-alföldi Régió hasonló nagyságú járási székhelyeinek összehasonlítása után elgondolkodtató tapasztalatok vonhatók le: (Kaba és Nádudvar együtt azonos méretű, mint városunk...)

Fájdalmas tapasztalat, hogy minden térségbeli város több Uniós forráshoz jutott, mint Püspökladány! Kimagasló Berettyóújfalu és Nyírbátor eredményessége, de a Gazdasági Operatív Programban (GOP), amely a vállalkozók fő forrása volt, minden járási székhelynél kevesebb a megszerzett pénzforrás Püspökladányban. A kabai vállakozók sikeressége tanulmányozásra érdemes.

Önkormányzati pályázatok

A 3214 millió Ft (3,2 milliárd) összegű önkormányzati pályázatok részletezése:

ÁROP:        63 millió Ft

ÉÁOP:    2 197 millió Ft

KEOP:       697 millió Ft

TÁMOP:    157 millió Ft

és mintegy 100 millió Ft értékben történt civil pályázatokban önkormányzati közreműködés, erre példa az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesülettel együtt bonyolított összesen 360 millió Ft-os foglalkoztatási program.

Sok, kevés vagy arányos?

Az eltérő városokat csak lakosságszám arányában célszerű összehasonlítani és az emir/nfu.hu adataiból a program tervezésének kezdetén (2005-2006)

A grafikonon szereplő városok közül csak Karcag Önkormányzata volt kevésbé támogatott 2007-2013 között. A szomszéd városban azonban 5,4 milliárd Ft-hoz segítették a vállalkozásokat és a vasútfelújítás keretében több közlekedési útvonal felújítását az állam oldotta meg.

Figyelemre méltó és elgondolkodtató, hogy az állam által átvállalt önkormányzati adósságok rendezésével kifejezetten előnyös volt Balmazújváros, Berettyóújfalu, Nádudvar, Kisújszállás, Nyírbátor és Kisvárda vezetőinek "bátorsága". Ki kell emelni, hogy majdnem mindegyik "szerencsés" város fejlesztette termálfürdőjét.

Püspökladány 220 millió Ft hitelfelvétel után 1000 millió (1 milliárd) Ft-os kötvényt bocsájtott ki a 98/2010. (október 28.) Képviselő-testületi határozattal.

Részlet a jegyzőkönyvből:

KINCSES LÁSZLÓ képviselő: "Az 1 milliárd Ft-os összeg kb. 5 milliárd Ft-os beruházási nagyságrendnek felel meg, ebből 1 milliárd Ft az önrész, 4 milliárd Ft pedig az az összeg, amelyet az EU-s forrásokból feltételezhetően kapnunk kellene. Információim szerint az EU-s forrásokban 1900 milliárd Ft van, amibl a Széchenyi Tervre 1000 milliárd Ft-ot tettek félre. A fennmaradó 900 milliárd Ft-re vannak beadva pályázataink, de a 2011-ig be nem adottakra valószínűleg már nem lesz forrás. Amennyiben ez így van, a 900 milliárd Ft-ból a Püspökladányra eső rész semmiképpen nem haladja meg a 2 milliárd Ft-ot, tehát 4 milliárdot nem remélhetünk. Ez számomra pillanatnyilag hazárdírozás."

A lezárult 2007-2013 Uniós fejlesztési ciklus öszesítéséből megállapítható, hogy a négy-ötszörös (Arány 1:5) lehetőségekhez képest Püspökladány Önkormányzata 2010-ig a felvett 220 millió Ft hitelből mintegy 650 millió Ft-os, (Arány 1:3) 2011-2015 között a kibocsájtott 1000 millió Ft-os kötvényből 2465 millió Ft összegű (Arány 1:2,4) Uniós beruházást valósított meg.  Összesen 1220 milló Ft-os önrész(hitel) mellett 3200 millió Ft Uniós támogatás érkezett városunkba. (Arány 1:2,7)

Meg kell jegyezni, hogy az ÁROP és TÁMOP pályázatok 100 %-os támogatottságúak voltak, azért a valós helyzet még rosszabb! A beruházásokra fordított önrész 1200 millió és Uniós támogatás 2894 millió Ft volt!  (Arány 1:2,4)

Összeségében Püspökladány Önkormányzata az önerőt az Uniós forrásoknak csak 50 %-ával tudta növelni. Berettyóújfalu, Kisvárda, Nyírbátor, vagy Nádudvar sokkal hatékonyabban!

1 főre jutó összes Uniós fejlesztési forrás:

Berettyóújfalu:  1030 ezer Ft

Nyírbátor:         1549 ezer Ft

Kisvárda:            553 ezer Ft

Balmazújváros:    433 ezer Ft

Nádudvar:          728 ezer Ft

Kaba:               1063 ezer Ft

Püspökladány:     321 ezer Ft

Püspökladányban eltűnt-elmaradt 3 milliárd Ft-os fejlesztés!

Súlyosan aktuális kérdések:

Hova lett a kibocsájtott kötvény fele: 500 millió forint? (A 3 milliárd Ft önereje)

Miért nem pályáztunk többet, miért adtuk vissza (szennyvíz 46 MFt), amit már megnyertünk?

Amit városunk vezetése elszalasztott, azt az élelmesebbek nyerték meg?

Hol van az érdekérvényesítőképesség, amely nélkülözhetetlen Püspökladány fejlődéséhez?

Ha úgy volna a valóságban is, ahogy az összesítésben a KÖZOP 160 milliárdos beruházását Püspökladány(ban)-nál jelzik, ha a NIF Zrt. (telep)hely kijelölése jogszerű, akkor városunk Önkormányzatához 2,5 milliárd forint iparűzési adót kellett volna befizetni a vasútfelújításban közreműködő vállalkozásoknak. Ennek töredéke a beérkezett adó.

Érdemes lehet jogi lépéseket kezdeményezni a NIF Zrt felé, hogy milyen jogalapon jelölte meg az országos vasútberuházás helyszinéül Püspökladányt és ezért megilleti-e városunkat a teljes beruházás után járó iparűzési adó?

Püspökladány "kapta" ez egyik legnagyobb - egy főre jutó - Európai Uniós támogatást!!!

A Fejlesztési Minisztérium összesítette a 2007-2013 Uniós ciklus fejlesztéseit... TÉVESEN!

Nagy terjedelmű öszefoglalást közölt az egyik országos napilap az Uniós források elosztásának hatásairól.

nol.hu/belfold/a-statisztikak-szerint-magyarorszag-teljesen-kette-fog-szakadni-1583687

Az Egységes Monitoring Információs Rendszer (emir/nfu.hu) meglepő - 160 milliárd Ft - nagyságrendű beruházást jelez Püspökladányban. De az építés 90 %-a Szolnok megyében történt (Szajol,Törökszentmikós, Örményes, Kisújszállás, Karcag)

A hibás helyszín megjelölés miatt a Szajol - Püspökladány vasútkorszerűsítés 158 milliárd Ft-os beruházását Hajdú-Bihar megyénél, pontosabban Püspökladánynál szerepeltették, holott nálunk 7,5 km nyílt és 1,5 km Püspökladány állomás vágány felújítása történt. (Mintegy 10-15 milliárd Ft értékben.)

A Szolnok megyében végzett 145 milliárd forintnyi beruházást nem ott regisztrálta a rendszer.

Az újságban közölt térképen J-N-Szolnok megyét: 415,5 és Hajdú-Bihar megyét: 431,3 milliárd forinttal kellett volna jelezni.

A felületes szemlélőnek Szolnok megye alul-, Hajdú-Bihar túlfinanaszírozottnak tűnhet. Nagy a veszélye, hogy ha a döntéshozók ránéznek a hibás adatokból készült térképre és a 2014-2020 forrásait úgy osztják (osztották) el, hogy: Hajdú-Bihar már „túl lett fejlesztve”, Szolnok megyének adjunk többet?

De nem csak ezt a "pontatlanságot" lehet érzékelni a hivatalos honlapon.

A Közlekedési (KÖZOP) és Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) Operatív Programok között feltűnően sok beruházást csak egy településhez regisztráltak, amely ugyan érintettje a beruházásnak, de több település, térség, régió részeként, mégis kizárólagosan ott szerepeltetik a beruházások teljes összegét. Ezzel az a látszat keletkezik, hogy az érintett település extra juttatásokat kapott volna. A megyei városok támogatásait felülmúló "látszat ajándékot kapott" például Martonvásár, Piliscsaba és Püspökladány.

Mindhárom települést a vasútfejlesztés hozta ebbe a helyzetbe. Martonvásárra terhelték a Kelenföld-Székesfehérvár, Piliscsabára a Budapest-Esztergom és Püspökladányra a Szajol-Püspökladány vasútfelújítás teljes beruházási költségét.

A püspökladányiak életében éveken keresztül tartó megpróbáltatást jelentett a kivitelezés és most az átadás után az a látszat keletkezik, hogy 10 millió Ft Uniós fejlesztés jutott minden ladányi embernek. (Országos átlag 1 millió/fő)

A valóság azonban sokkal lehangolóbb... (Részletek hamarosan...)

De nem csak ennyi "pontatlanságot" lehet érzékelni a hivatalos honlapon.

Püspökladány Város 2014. évi Költségvetésének Zárszámadása

Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2015. április 30-án 10/2015. (V.1) önkormányzati rendelettel elfogadta a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást, ezt követően pedig a város honlapján közzétette.

Egyesületünk e fontos eseményt érdeklődéssel követte, a Képviselőtestület ülésén elhangzottakat figyelemmel kísérte, a megjelent beszámolókat kiértékelte.

Arra tekintettel, hogy valamennyi adófizető, - beleértve az EU adófizető polgárait is - pénzéről, annak felhasználásáról van szó, szükségesnek érezzük, hogy megfelelő polgári kontroll érvényesüljön ezen a területen is.

A város 2014. évi zárszámadásáról készült anyagról az egyesületi állásfoglalásunkat az alábbiakban foglaljuk össze:

1., A 2014 évi zárszámadásról készült előterjesztést a Képviselőtestület április 30-án sokadik napirendi pontként tárgyalta meg a késő délutáni órákban. A helyi televízióban is láthattuk, mennyire fáradtak voltak már a képviselők és talán ezért is mennyire passzívak voltak.  

     Érdemi kérdés a többségi képviselőktől nem is hangzott el, hivatkozva arra, hogy a Bizottságok korábban alaposan kitárgyalták már és elfogadásra alkalmasnak találták a zárszámadásról készült anyagot. A külső érdeklődők nem hallhattak egyetlen számadatot sem, legfeljebb anekdotikus megállapításokat.

     Véleményünk szerint ez a napirendi pont lett volna a legfontosabb, amelyre kellő időt, figyelmet kellett volna a képviselőknek fordítaniuk. Lett volna okuk is rá, hiszen alapvető hiányosságokat tartalmazott a zárszámadásról készült anyag. (Később részletesen is kifejtjük!)

2. Több olyan melléklet nem került benyújtásra a képviselőknek tájékoztatás céljából, amelyeket az államháztartásról szóló törvény előír.

Pl. Nem kapták meg a többéves kihatással járó döntésekről készített mérleget, a gördülő tervezési adatlapot, az EU forrásokból megvalósult beruházások bemutatását, az Önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségek és részesedéseket bemutató anyagokat, az államkincstár elemi beszámolóval kapcsolatos jelentését.

3., Az elfogadott költségvetés és majd a zárszámadás adatainak össze-hasonlíthatósága alapvető követelmény, törvényi előírások szerint. Ez az elv sérült, mert a mellékletek átszámozásra kerültek, nem tartották meg a költségvetés szerinti sorszámokat és tartalmat.(pld. maradvány, vagyon kimutatás)

4., Az Aht.23.§.(3.bek.) szerint már a költségvetésben általános és céltartalékot kell képezni, amelynek alakulását a zárszámadásban be kell mutatni. A helyi önkormányzat által elfogadott 2014. évi költségvetésben általános tartalék nem volt, így annak alakulásáról sem adtak számot. (A 2015 évi költség-vetésben sincs általános tartalék betervezve!) Ezt kockázatosnak tartjuk!

5., Általánosan sérült az az elv, hogy a költségvetési évek között a bevétel és kiadási oldalak összehasonlítható módon kerüljenek számbavételre.

6., Egyáltalán nem tartalmaz információt a beszámoló szöveges indoklása  a 2014.évben keletkezett, eredeti előirányzathoz képest befolyt 146.415 e.Ft-os iparűzési adóról.

     Az önkormányzatokról szóló 1991.évi.XX.tv. 138. §.(3.) g. pontja a helyi önkormányzatok pénzügyi igazgatási feladatairól így fogalmaz: „A jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást…Tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről”

     Kifogásoljuk, hogy ilyen tájékoztatás nem történt!

     Ezért kérdésünk: Mi lett, illetve mi lesz a módosított előirányzathoz képest már befolyt 85.305 eFt iparűzési adótöbblet sorsa?

(Sajnos a az eredeti előirányzathoz képest  befolyt 146.415 eFt-os többletből 61.110 Ft-ot már a 2015. januári rendelet módosításkor felhasználtak a 2014. évben be nem folyt ingatlanértékesitési bevételek ellensúlyozására.)

7., A szöveges beszámoló szűkszavú, lényeges dolgokat nem fejtenek ki kellő mélységben. Pl. a központi költségvetésből kapott támogatásokról, amelynek összege 1.595.312 eFt mindössze négy sor szerepel. ( A Tájékoztató Központ 16.432 eFt működési célú támogatásértékű bevételéről tíz sort írnak! Ez pedig elhanyagolható az előző tételhez képest!)

Nagyon lényeges adatok nem kerültek kimutatásra!

• GESZ különböző feladataihoz tartozó bevételek és kiadások hogyan alakultak Pl. Mennyi volt az iskolák üzemeltetési költségei

         Vagy milyen a konyhák kihasználtsága

Hogyan alakultak a START munkaprogram produktumai, mennyi terményt termeltek, hogyan hatott az étkeztetésre… stb.

• A 2014 évi pénzmaradványt terhelő kötelezettségekről szót sem ejtenek. Készült ugyan egy melléklet erre vonatkozóan, de az összevontan csak számokat tartalmaz.
• Nincs részletezve az 1.595.312 eFt központi költségvetési forrásból származó bevétel feladatonként. Nem látható hogyan alakultak a normatívák mutatószámai, továbbá az sem, hogy van e visszafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak.
• Nem látható, hogy milyen feladatokra került felhasználásra 2010-től a 642.254 eFt-os kötvénybevétel! Ennek kimunkálását nagyon fontosnak tartjuk!

8., A költségvetési rendeletben több súlyos hiba maradt, annak ellenére is, hogy a Bizottságok többször tárgyalták!

• a rendelet 4. sz. mellékletében 2.628.701  eFt-os finanszírozási bevétel szerepel, ugyanez az adat a 6. sz. mellékletben 2.669.718 eFt.                     Eltérés: -41.047 eFt!
• a 6. sz. mellékleten a 2014. évi terv adatoknál nem a módosított előirányzat szerepel!

 9., Véleményünk szerint a beszámoló valódiságát kérdőjelezi meg az a tény, hogy a 2013. december 31-i záró és a 2014. január 1-i nyitó pénzkészlet nem egyezik!

A 2013. évi 7/2014. (IV.25) zárszámadási rendelet 7. sz. mellékletében a záró

pénzkészlet december 31-én 647.227 eFt, ugyanez a tétel a most  elfogadott 10/2015. V. l.) rendelet 7. sz. mellékletében, mint nyitó egyenleg 663.697 eFt összegként szerepel!

Fentiekre tekintettel a 2014. évi zárszámadást aggályosnak tartjuk!               A jövőre nézve pedig kockázatosnak!

Nem láthatta ugyanis a Képviselőtestület a legfontosabb mutatókat pld, mennyibe került egy adott iskola, intézmény üzemeltetése. Nem derülnek ki     a hatékonysági mutatószámok pld. START munkaprogram produktumai, intézmények kihasználtsági mutatói.

A beruházások alakulása, annak forrásai, készültségi mutatói.

Az iparűzési adó sorsa, a kötvényfelhasználás tételes kimutatása… stb.

Mindezek ellenére április 30-án a képviselőtestület elfogadta a 2014. évi zárszámadást. Mindezt a délutáni órákban sokadik napirendi pontként tárgyalva.

A városi televízió erről készített adását nézve a ladányi lakosok aligha tudhattak meg bármit erről a fontos kérdésről, hiszen még összefoglalásképpen sem hangzottak el számok, adatok, amelyből valamilyen tájékoztatást kaphattak volna városuk előző évi gazdálkodásáról. A többségi képviselők pedig nem tettek fel tisztázandó kérdéseket.

Egyesületünk ezt a kérdést nem tartja lezártnak, a kockázatosnak tartott kérdéseket tisztázni kívánja a közjó és a tisztességes polgári kontroll érvényre juttatásáért!

Szeretnénk magunkban eloszlatni azt a gyanút, hogy a Város pénze a nem kellő hatékonyságú Intézmények/ feladatok finanszírozására folyhat el, felemésztve az esetleges munkahelyteremtésre fordítható pályázati önrészt.

A jövőre nézve a törvény szerint megfogalmazott átláthatóbb költségvetést és alaposabban kidolgozott zárszámadást várunk el.

KÖZPÉNZEK nyomában

Püspökladány Város 2015. évi költségvetéséről

Tisztelt Olvasó!

Egyesületünk a Város költségvetését kiértékelte és ennek eredményét az alábbiakban tesszük közzé.

Elöljáróban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy közpénzekről van szó, amely a városlakóké, amelyekről választott képviselőink döntöttek. Ez fogja 2015 évben meghatározni a városunk működését, fejlesztését. 

A költségvetés készítésére, annak szerkezetére és kritériumaira vonatkozóan törvényi és egyéb jogszabályi előírások vannak. A költségvetésnek átláthatónak és olyan részletességűnek kell lennie, hogy az a polgárok számára egyértelmű információkat adjanak.

A költségvetés tervezetet a Hivatal pénzügyi szakterülete készíti el a Polgármester iránymutatásával. Tartalmaznia kell a kiadások és bevételek valamint a fejlesztések részletező táblázatait, amelyeknek átláthatónak és közérthetőnek kell lenni.

Tartalmazza a könyvvizsgálói jelentést (megfelelőségre vonatkozóan!) valamint a végrehajtásról szóló rendelet tervezetet.

Ha szakmailag jó az összeállított anyag, abból mindenki számára világossá válik, hogy hol képződik forrás és mi lesz annak sorsa és hogyan szolgálja majd a városlakók érdekét. Ezt joga van tudni mindenkinek!

A költségvetés tervezetet előzetesen a Testület valamennyi Bizottsága megkapja véleményezésre. Amennyiben elfogadják, úgy kerülhet előterjesztésre a Képviselőtestület elé elfogadásra. Amennyiben a költségvetést és végrehajtására szóló rendelet tervezetet a testület elfogadja, akkor életbe lép a tárgyévben. Látható, hogy sokaknak van lehetőségük és felelősségük abban, hogy a költségvetés megfeleljen a fent ismertetett kritériumoknak.

Ezek után a 2015 évi költségvetésről konkrétabban:

A Képviselő-testület elfogadta Püspökladány Város 2015. évi költségvetését.

A szöveges előterjesztés hiányosan közölt olyan adatokat, indoklásokat, amelyek minden állampolgár számára megérthetővé tehették volna a 2015. év pénzügyi helyzetét. Éppen a legérdekesebb részek indoklását hagyták ki, pl. a bevételi táblában a központi költségvetésből kapott támogatások ,  iparűzési adó,  közfoglalkoztatás támogatása stb nem került részletesen bemutatásra.

A 2. sz. mellékletben a működési kiadási sorok is hiányosan vannak indokolva. Mit jelent például a 2. sz. melléklet I/1.4,5, 9,16,20, 21,22,23 sora, az I/2. pont 8,9,11, sora vagy a II/2. 1. sora?  Nem derül ki az előterjesztésből, hogy a szociális ellátórendszer 2015. évi változtatása milyen hatással van a költségvetésre.

A tervezett közfoglalkoztatásról melynek költségét 261 946 eFt-ra becsülték, egyetlen mondat sem került leírásra.

A 2014. évről áthúzódó Startmunka mintaprogram soron  3 havi áthúzódó munkabérre 69 főnek 44 903 eFt került betervezésre, mely személyenként és havonta 348 eFt-ot jelent!!!

 Nem került betervezésre működési tartalék (!!!), miből fogják fedezni az év közben esetlegesen fellépő többletfeladatokat?

Sem a 3. sz. mellékletből (2015. évi fejlesztési kiadások) sem a szöveges előterjesztésből nem derül ki egyértelműen, hogy a felsorolt fejlesztési  kiadások még milyen hiányzó,  el nem végzett munkák előirányzatait tartalmazzák?  Milyen munkákat, milyen összegben kell még elvégezni a különböző fejlesztési feladatoknál?

A beruházási feladatoknál több helyen csak a pályázati címekre hagyatkoznak   a tervezet össze állításakor, pl. 3. melléklet 3, 4, 5, 6, 7, pont – az egy városlakónak, aki nem figyeli olyan szorosan az eseményeket, nem mond semmit a megnevezés.  Fontos lenne pedig a megvalósítandó műszaki tartalom annak volumene és konkrétumok nevesítése.

Mi a feladata pl. a főépítésznek, ki tölti be ezt a pozíciót? 

A fejlesztési táblában mit jelent az a meghatározás, hogy „önkormányzati saját forrás többletfeladatokra”? 

Nem világos és nem teljes körű a szöveges előterjesztésben a fejlesztési kötvényekről készült elszámolás. Ez pedig több százmilliós tétel és csak három sor van írva erről, amiből szinte semmi nem derül ki.

Állampolgárok számára nem beszédesek a 4. és 6. mellékletek, ezért kellene szöveges indoklásban erről részletesebben írni. A 4. sz. és 6. sz. mellékletben nem ugyanaz a fejlesztési és működési hiány szerepel stb. a kérdéseket lehetne még sorolni.

Érdemes vizsgálat alá venni a főbb sorokat is és összehasonlítani az előző évivel Íme az eredmény a költségvetés fő összegeit illetően:

Bevételek:

                                                                     2014                          2015:

költségvetési bevétel                    3 832.413 000 Ft      3 190 411 000 Ft

előző évi működési  pénzm.                60 321 000 Ft             22 033 000 Ft

előző évi fejlesztési  pénzm.             531 051 000 Ft            208 826 000 Ft

összes bevétel                                4 423 785 000 Ft       3 421 270 000 Ft

Kiadások:

működési kiadás                            2 482 260 000 Ft       2 481 420 000 Ft

önkom  fejlesztési kiad.                  1 939 179 000 Ft          932 217 000 Ft

Összes  kiadás                               4 423 785 000 Ft       3 421 270 000 Ft

A két év pedig azért nem hasonlítható össze, mert más-más feladatokat tartalmaznak az adott évben, pld. a segélyezés, közfoglalkoztatás nem azonos módon került tervezésre a két évben.

Néhány érdekes szám ugyanakkor:

                                                    2014. eredeti            2015. eredeti             Növ.%.

Polg.hiv.kiadása össz.         37 fő   221 727  eFt         40 fő     240 205 eFt        108,3

Óvoda    kiadása össz.       101 fő   397 150  eFt       101 fő     425 856 eFt        107,2

GESZ kiadása össz.              69 fő   318.938 eFt         69 fő     359.726 eFt        112,8

Államig. feladat össz.            7 fő     34 903 eFt           7 fő       28.595 eFt          81,9

Mi okozta a fenti feladatoknál a növekedéseket, különösen a GESZ-nél?

Mit gondolhatunk erről, ha nincs erről megfelelő szöveges előterjesztés?

Államigazgatási feladatokról egy szó indoklás nem szerepel.

Feltűnő az önkormányzati fejlesztések 1002 millió Ft-os csökkenése.

A fejlesztési kötvény elapadása és az Uniós pályázatok kifutása miatt ez évben csak a 2014-ből áthúzódó beruházások (Szennyvíz, Belváros rekonstrukció, Háziorvosi rendelők, Bentlakásos Otthon) tűzoltás-jellegű befejezését tervezték.

A főszámok jelzik: évek óta a legszegényebb költségvetése lett városunknak. 1002 millió Ft bevételi és kiadás  csökkenés  várható. 

A költségvetéshez készített szöveges előterjesztések, a véglegesen elfogadott 3/2015. (II.27) sz. költségvetési rendelet bizonyos §-ai ellentmondanak egymásnak, és nem a bizottságok által elfogadottakat tartalmazzák az alábbiak miatt.

A 2015. évi költségvetést két alkalommal tárgyalták meg a bizottságok.

A 2015. évi költségvetés első menetes tárgyalására a szakmai bizottságoknak készült anyag még 69.103 eFt hiányt tartalmaz. Mivel a költségvetési rendeletben hiány nem tervezhető, ezért a hiány megszüntetésére két lehetséges alternatíva került beterjesztésre az összevont bizottsági ülésre (2015.02.11.):

A választható alternatívák a következők voltak:

I.. A  kimutatott hiány visszaosztásra kerül… így az intézmények 69.103 eFt-tal azaz

 7,1 % -kal kevesebb intézményfinanszírozást kapnak (ennyivel csökken 2015. évben a működésükre rendelkezésre álló keret)   

II.  Vagy

60.808 eFt-os bevétel növelés (ingatlanértékesítés) és 8.295 eFt kiadás csökkentés

 (2 intézménytől ennyi intézményfinanszírozást vissza kell vonni)

összesen 69.103 eFt

A bizottságok a hiány rendezésének II. mód pontjait szavazták meg.

Mégis a második menetes, végleges költségvetés szöveges előterjesztése - megtévesztő módon még mindig - hiányról beszél, igaz leírja a hiány rendezésének módját is.

Idézet az előterjesztésből:

„A működési bevételek és kiadások összehasonlítása során megállapítható, hogy a fennálló forráshiány összege 69 103 e Ft, amely az összes intézményfinanszírozási kiadás 7,1 %-a.       A forráshiány ingatlanértékesítésből származó bevétel betervezésével és két intézmény esetében a rehabilitációs hozzájárulás támogatott foglalkoztatással történő kiváltásával került a forrás oldalon ellentételezésre.”   

Mivel a 2015. évi költségvetés hiányt nem tartalmaz, ezért ellentmondásos, zavaros és érthetetlen a megalkotott és elfogadott 3/2015. (II.27)  költségvetési rendelet finanszírozásra vonatkozó része is,  amely így szól:  

 Kivonat a rendeletből.

                                                                                4. §

1. .
2. Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 3. melléklet III. Önkormányzati fejezeti tartalékból elnyerhető forrásra az önkormányzat pályázatot nyújt be. A pályázaton nyert támogatás szolgál az önkormányzat bevételei közt szereplő ingatlaneladásból származó 60 808 e Ft bevétel csökkentésére vagy kiváltására.

7. §

1. A képviselő-testület az önkormányzati intézmények pénzellátását heti finanszírozással biztosítja, igénylés alapján, de az havonta nem haladhatja meg a mindenkori korrigált intézményfinanszírozás 7,1 %-kal csökkentett összegének 1/12-ed részét.
2.  
3.  
4. Az (1) bekezdésben meghatározott 7,1 %-os finanszírozás csökkentés addig az időpontig van érvényben, amíg a 4. § (2) bekezdésben foglaltak nem teljesülnek.

A fenti idézetek kérdések sorozatát veti fel és kíváncsiak vagyunk hogyan is történik mindez a valóságban. 

Miért is kell akkor a 7,1 %-os intézményfinanszírozás csökkentés (7.§.1.pont) ha a bevételi oldal az ingatlan értékesítések bevételével megemelésre került,

miért nem jelenik meg a táblázatokban a finanszírozás csökkenés, mikor és miből pótolják vissza,

mire kívánják fordítani a fejezeti tartalékból év közben igényelhető összeget (4.§.2.pont vagy 7. §. 4. pont)

Ezzel az ellentmondással együtt  a  Képviselő-testület a 2015. évi költségvetést

02. 26-án mégis 8 igen, 3 nem, 1 tartózkodással mégis megszavazta, melyben szerepel

 60.808 eFt ingatlaneladásból származó bevétel,

   8.295 eFt rehab. támogatás elvonás,

   7,1 %-os csökkentett intézményfinanszírozás

Tehát nem 7,1% visszatartás vagy ingatlaneladás, hanem mindkettő!

Kérdéses az is, hogy ha a 6.sz. mellékletben  1.095.877 eFt-os intézmény-finanszírozási összeg szerepel, a 7, 1 %-os arány hogyan jött ki?  (69103 eFt/ 1.095.877 eFt X 100 =6,3 %)

Milyen feladatok kerültek bevonásra a hiány csökkentésének alapjába és melyek nem?

A gyakorlatban is alkalmazásra kerül a 7, 1 %-os visszavonás?

Nem dönthető el az sem, hogy mit is jelent a  könyvvizsgálói jelentés 9. oldalának 4. pontja, amely   megállapítja: ”… a felmerült kiadási tervezetre a forrás egyrészt az intézmények 7,1%-os időarányos visszatartásával… állhat rendelkezésre.” 

Egyesületünk a költségvetés kiértékelése után az alábbi kritikát fogalmazzuk meg:

• A költségvetés és táblázatai hiányosak, nem adnak kellő részletességgel információkat nem kellően átláthatóak, zavarosak
• A „hiány” rendezésére szóló bizottsági javaslat és a végrehajtásra szóló rendelet ellentmondásos, feltehetőleg ez a hiba adminisztratív

      Jelenleg senki nem tudhatja az elfogadott költségvetésből kiindulva, hogy melyik alternatívával kíván élni a Testület.

• Működési tartalék nincs betervezve a város részére, így esetleges szükség esetén hogyan lesz majd és miből finanszírozva a nem várt kiadás.
• A jelentős tételek pld kötvénnyel kapcsolatos elszámolás nincs kellően részletezve, ugyanakkor a néhány milliós soroknál részletesen is található magyarázat
• A szociális ellátó rendszer illetve közmunka program sokkal részletesebb tervezést kívánt volna, miután sokak élete függ ezektől.

-  Munkahelyteremtésre vonatkozó hosszú távú koncepciónak jelét sem láthatjuk. A jelenlegi sokak számára megalázó módon végrehajtott közmunka program nem lehet a jövőkép. Helyette befektetők számára alkalmas ipari parkot kellene építeni és normális munkalehetőségeket kell ezáltal biztosítani, hasonlóan, mint sok más városban.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a felsorolt hibákat tartalmazó költségvetést a Testület mégis elfogadta.  Furcsállható lett volna pedig minimum legalább  az, hogy költségvetésben szereplő szöveges magyarázatos rész kísértetiesen ugyanaz, mint az előző évben volt.

Vajon jó gazda módjára jártak el a Bizottságok és a Testület, akkor, amikor igennel szavaztak a feltűnő hiányosságokat tartalmazó költségvetésre?

Ez pedig talán a legfontosabb döntés egy adott költségvetési évben.

Ezek után legfeljebb csak remélhetjük, hogy a Testület mégiscsak el fog rajta igazodni és pénzügyileg majd jó döntéseket is hoz ….a város érdekében!

Egyesületünknek az a véleménye fentiek alapján, hogy a Város költségvetése sok aggodalomra ad okot.

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

                       Molnár József

      Püspökladány Jövőjéért Egyesület Elnöke

Tisztelt Olvasók!

Érdeklődéssel várjuk a véleményeket.  (Újabb fejezet is következik)