Önkormányzati választás: amikor a nyertes sem örülhet
Október 13-án véget ért a nyomasztó molinó-erdőkkel hangsúlyossá tett választási kampány, estére megszülettek a várt-váratlan eredmények.
Névjegyzékben lévő szavazópolgár: 11 767 fő
Választáson megjelent: 6 401 fő (-1) 54,4%
Leadott érvénytelen szavazat: 111 fő
Leadott érvényes szavazat: 6 289 fő
2014. adataihoz képest 608 állampolgárral kevesebb volt a névjegyzékben, mégis 348 fővel többen mentek el szavazni. Ez a közel ezer fős - 5 éve még passzív - tömeg döntötte el a választást.
Polgármester jelöltek:
Tóth Lajos Független 2556 40,67%
Balázs Sándor Szövetség a Változásért 661 10,51%
Kiss Zsigmond Mi Püspökladányért 904 14,37%
Vadász Ferenc Fidesz-KDNP 2168 34,47%
Tóth Lajos 400 szavazattal többet kapott, mint 2014-ben. A megkopott Fidesz apparátusa szervezte az ezer fős mozgósítást (új jelöltje csak 60 vokssal kapott többet), mert a kitagadott Kiss Zsigmond ki akarta használni a belső viszályt. Az összefonódott erőtérből teljesen más eredmény született a polgármesterre, a körzeti jelöltekre és a megyei listákra leadott szavazatokból.
A megyei listák eredményeiből kikövetkeztethető, hogy mintegy 1400 baloldali és 1100 jobboldali ellenzéki szavazó adta le voksát. A Fideszre 3156 fő. Vadász Ferenc és Kiss Zsigmond összesíthető szavazatai kevesebbek, mint a Fidesz listára leadottak, ezért külső szavazatok is voltak, amely a 3 Fidesz meglétét erősíti.
A Szövetség a Változásért jelöltjeit nem elegendő arányban fogadták el a választók. Az országosan sikerekhez vezető stratégiát a ladányi választók nem tartották követendőnek. Elgondolkodtató, hogy a nyíltan, őszintén felvállalt változtatási szándék támogatása korlátos volt.
Polgármester 661 fő (10,51%) Körzeti jelöltek: 1295 fő (21,08%)
Képviselő jelöltjei az alábbi szavazatokat kapták: Érvénytelen
1 sz. körzet: Bíró Ferenc 253 21
2 sz. körzet: Kincses László 192 26 (-1) hiányzik
3 sz. körzet: Asztalos Tibor 149 48
4 sz. körzet: Rigán István 282 51
5 sz. körzet: Tamás Imre 58 22
6 sz. körzet: Makai Ildikó 189 36
7 sz. körzet: Szilágyi András 78 28
8 sz. körzet: Duró Ferenc 94 25
257
Aggodalomra ad okot, hogy a polgármester-jelöltekre 111 db érvénytelen szavazólapot dobtak be, de a körzeti jelölteknél 257 db szavazólap volt érvénytelen!
A választókörzetekben első a Fidesz - mégsem nyert a polgármester jelöltjük.
Mintha az 1-4-6. körzetekben be-, de a 3-5-7. körzetekben lekapcsolták volna a motort… Pedig jelöltjeik azonos forrásból azonos lehetőségeket kaptak minden körzetben.
A Fidesz polgármester-jelöltre és a körzeti jelöltekre leadott szavazatok feltűnően eltérnek:
A Fidesz körzeti jelöltjei 1-4-6. körzetben 340 db voksot „kaptak”, 3-5-7. körzetben 184 db voksot „veszítettek”.
-
vk. 294 379 különbözet 85 3. vk. 225 169 különbözet -56
-
vk. 240 421 181 5. vk. 287 252 - 35
-
vk. 251 325 74 7. vk. 291 198 - 93
Tóth Lajos független polgármester nem indított képviselő-jelöltet az 1-4-6. körzetben, de voltak felvállalt jelöltjei a 3-5-7. körzetben, és meg is szerezték a képviselői mandátumokat.
Különösen feltűnő a 4. körzet eredménye, ahol Tóth Lajos többször indult korábban képviselőként, most nem indított „független” jelöltet. Ennek hatásaként a Fideszes képviselő 421 db szavazatot kapott. (Nagyon hasonló az 1. körzet kimenetele is).
Ha a Fidesz-re szavazók ilyen mértékben hajlandók átszavazni a függetlennek látszókra, és a független polgármesterre szavazók hajlandók a fideszes-jelöltekre, az bizonyítja a 3. Fidesz meglétét.
Nem őszinte mosoly
Az új képviselő testületben 6 fideszes, 3 független és még 1-1 listás szervezet képviselője jutott mandátumhoz. A független polgármesterrel együtt lett egyenlő a szavazati arány (6-6), amely beláthatatlanul sok nehézséget jelent.
Tóth Lajosnak nincs minősített többsége, nem áll mögötte legalább 6 képviselő.
Hacsak nem…
a választási kampányban alkalmazott kisegítő-kiegyező technikát alkalmazza ezután is.
A 6 fideszes képviselővel egyezségre jutva kényelmes többsége lehetne (a 3 függetlennel), de ennek hatalmas lakossági csalódás lenne az ára: a folyamatosan hangoztatott tisztességének és függetlenségének megszűnése, a választók megtévesztésének beismerése.
A 6 fideszesnek lehetősége van összefogni Kiss Zsigmonddal is. Az így megszerzett többséggel Tóth Lajos polgármestert folyamatosan ellenőrizhetik, fenyegethetik, zsarolhatják…
A „független” képviselők csak asszisztálhatnak Püspökladány újabb elárulásához.
…és lehetnek még látszat-megoldások, alkalmi szövetségek, napirendről-napirendre.
A város anyagi helyzetének kilátásai aggasztóak, a pályázati időzített bombák ketyegnek, többszáz millió Ft hiányzik a befejezésükhöz. Az intézményi problémák száma megbecsülhetetlen.
… és nincs többsége a polgármesternek!
A bölcsnek tűnő választások után ismét Püspökladány lakói lehetnek a vesztesek...
„Stockholm” szindróma – Ladányban is
A túszok – a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek általában – szeretetet kezdenek érezni rabtartóik iránt. Hihetnénk, hogy gyűlölniük kellene őket. A Stockholm-szindróma olyankor léphet fel, amikor a bántalmazás mellett a rab figyelmet, néha előforduló kedvességet tapasztal a rabtartója részéről, ugyanakkor teljesen ki van szolgáltatva neki.
A Stockholm-szindróma tünetei a politikában:
1. A hit, hogy a rendszer megváltoztathatatlan. Azaz nincs kiút
Az igazi elnyomás már nem az, amikor kijelentik, hogy az alattvalóknak semmi beleszólása nincs. Az igazi elnyomás intézményesíti a beleszólás rituáléját – csak épp valós hatása nincs. Így a lakosság kap egy eszközt arra, hogy meggyőzze magát, hogy ez igazából nem is elnyomás. A kiúttalanság érzésében nagy szerepe van az izolációnak is. A szindróma kialakításának két pillére: a félelem és a kiúttalanság. Ha nincs remény, az ellenállás haszontalan. Meggyőzték magukat, hogy a diktatúra elkerülhetetlen, mint a gravitáció.
2. Az elnyomott az agresszor szemszögéből nézi a világot. Elveszíti a saját nézőpontját
Feltűnő gondolkodási reflex, hogy a vezér szemével látják a világot és értékelik önmagukat. Egy alattvalónak hiába magyarázták, hogy hagyja már abba az uralkodó fejével gondolkodást és lépjen vissza a saját bőrébe. Nem fogja észrevenni magát.
Ha egy tucat magyar lamentál a korrupción, jobb esetben is csak szabályozások bevezetéséről ábrándoznak. Legtöbbször még arról sem. Arra nem éreznek esélyt, hogy bármi is változzon, az meg biztos, hogy a hatalom nem fog tenni semmit. Még az sem biztos, hogy a többiek melléjük állnának és nem őket hibáztatná inkább.
3. Az alattvaló aktívan küzd az agresszor érdekeiért
A kisemmizett trafikos simán elmegy tüntetni a rezsim szuverenitásáért, azaz, hogy a miniszterelnök továbbra is azt csinálhasson vele, amit akar.
Főleg azok vakok a saját beidegződéseikre, akik átverhetetlennek tartják magukat. Nagyon hangos és markáns véleménnyel rendelkező emberek tudnak csak igazán alattvalók lenni. Terjesztik is a hiedelmet, hogy még inkább igazuk legyen. A magabiztosságuk hátterében pedig az áll, hogy az erősebb érdekét védik – abból baj nem lehet. És persze, hogy már régen meggyőzték magukat arról, hogy „hálistennek” ők is pont azt akarják, amit akarnak tőlük. Így lesz a túszból segítő a következő túsz elejtéséhez. Öntudatos állampolgárból békemenetelő alattvaló.
Aki vehemensen támadja és őszintén gyűlöli azokat, akik azt merik mondani, hogy elnyomás nélkül is lehetne. De, mint minden gyűlöletet és agressziót, ezt is a félelem motiválja. Azt támadja, akit mer. A rezsimet nem meri, ezért a megmentőre fog támadni. A rezsim nevében.
4. Az erkölcs feltételes, és “helyes” az, ami az agresszor érdeke
A Stockholm-szindróma egyik tünete, hogy az áldozat elveszíti az erkölcsi iránytűjét. A legnyomasztóbb következménye a rendszerbe való beletörődésnek, hogy nem tudja többé megkülönböztetni az erkölcsileg helyest attól, ami a túléléséhez szükséges. Az áldozat/ elnyomott nem bízik magában. Miért pont az erkölcsi ítélőképessége maradna épségben?
Az elnyomásban az a „helyes”, ami az elnyomó érdeke (úgyis törvénybe fogja iktatni és erőszakszervezetekkel betartatni) és az a „helytelen”, ami sérti az érdekeit, vagy macerássá teszi az elnyomást.
És ezt a saját gyerekébe is beleveri az alattvaló, nemhogy a szomszédba. A túlélés érdekében. Nem a szabadulásért.
Forrás:
kapitalizmus.hvg.hu/2015/11/13/a-stockholm-szindroma-4-tunete-a-politikai-viselkedesben/
2019.10.13. Önkormányzati választások
BALÁZS SÁNDOR POLGÁRMESTER-jelölt
VÁROSÉPÍTŐ programja
2019.10.13. Önkormányzati választás
POLGÁRMESTER-jelöltünk és KÉPVISELŐ-jelöltjeink bemutatkozása!
Videofelvétel megtekinthető:
www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=qGxh9SvynIc
2019.09.09.
Jelöltjeink:
Balázs Sándor polgármester
1. vk. Bíró Ferenc Mihály
2. vk. Kincses László
3. vk. Asztalos Tibor
4. vk. Rigán István
5. vk. Tamás Imre
6. Vk. Makai Ildikó
7. vk. Szilágyi András
8. vk: Duró Ferenc
2019.09.09. A Választókörzeti jelöltek:
2019.09.05. csütörtök 15.30 perckor
a SZÖVETSÉG a VÁLTOZÁSÉRT jelölőszervezeteinek támogatásával
BALÁZS SÁNDOR Polgármester-jelölt
